Balatonlelle az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben Lelye és Belye alakban már egyházas helyként fordul elő. 1413-ban Szt. Kelemen tiszteletére épült plébániatemplomát említik a történelmi oklevelek. Az 1536. évi adólajtsromban is Lellye alakban találjuk. 1726-ban Löllye alakban fordul elő és báró Majthényi György birtoka. Lelle mellett birtokolta Rád, Péntekhely és Gamás pusztákat. 1767-ben báró Majthényi János, Mérey Lajos, Antal és István, Szalay András, Illés Ferencz volt a földesura. 1810-ben a Majthényi bárók lellei birtokát elcserélték jeszeniczei Jankovich Ferenc Xavér Nyitra vármegyei birtokaira. Az új földbirtokos a sárból és kőből épített nemesi úrilakot elbontatta és a helyére egy impozáns klasszicista stílusú kúriát építetett. 1856-ban jeszeniczei Jankovich Ferenc Xavér és pribéri és vuchini Jankovich László (1885-től gróf) birtokaikat elcserélték. A gróf pribéri és vuchini Jankovich és a Szalay családok voltak Balatonlelle birtokosai a második világháborúig.
A határbéli Gamás területén feküdt hajdan a két Gamás nevű falvak, melyből az egyiket már 1055-ben a tihanyi Apátság birtokaként említették a Tihanyi Apátság alapítólevelében. 1229-ben Felső-Gamás alakban említették, másik falut Algamásnak. Előfordult a két település Nagy-, Kis- és Egyházasgamásnak is. Lakossága az Apát lovasjobbágyai voltak, akik örökös perben álltak a Tihanyi Apáttal. Az évszázadokon át tartó pereskedések után a XV.-XVI. század folyamán a Gamásiak 23 km-rel délebbre költöztek, messzebb a Tihanyi Apát birtokaitól, ahol szabadon alapíthattak települést.
Péntekhely, amelyet már 1332-37. évi pápai tizedjegyzék említ plébániájával. Péntekhely és Gamás puszták középkori templomai a XVIII. század folyamán végleg elpusztultak.
1848. január 7-én a helység Mezővárosi rangot kapott. Mellyel évente négy országos vásár tartására nyert jogot. 1848 őszén Jellasich horvát bán hada vonult át a településen Székesfehérvár felé. Amikor is egy előőrs helyi Nemzetőrökkel megütközött. A harc során elesett délszlávokat a község lakói a mezőben eltemették és a sírjukra egy eperfát ültetett. A népnyelvben Rácz faként emlegetik, és mai napig jelzi a sír helyét.
1856-ban a kolera tizedelte meg a lakosságot, a ragály emlékére a templomban Szent Anna tiszteletére oltárképet állítottak fel. Mely sajnos elpusztult a XVIII. századi templom bontása során, 1943-ban.
Az 1861-ben átadott Buda-Nagykanizsa vasút vonal új lehetőségeket jelentett a községnek. 1896-ban megépült az első villa a korábbi bivalylegelőn. Ezt követően sorban épültek a parkosított míves kivitelű épületek. A már nem csak saját célra, hanem nyaraltatásra is használt villák tulajdonosai igényeltek egy szervezeti egységet, mely az 1904-ben megalakult Balatonlellei Fürdőegyesület lett.
Működésének köszönhetően a község elsők között volt a kulturált fürdőélet megszervezésében. Számos üdülő, villa, panzió épült ekkortájt. A századfordulón megindult polgárosodás következtében lassan fellendülő turizmus fogadó helyei közül Budapest és a gyógyfürdők mellett a Balaton mentén a déli part 10 települését, közöttük Balatonlellét említik üdülőhelyként. A századforduló és az I. világháború között e 10 településen már 25.000 vendégről szólnak a krónikák.
A fejlődés a két világháború között is folytatódott. Ekkor épült egyebek mellett a hajókikötő és kezdődött meg a település villamos- és vízhálózatának kiépítése. A gyors növekedés annak volt köszönhető, hogy nem csak az idegenforgalmi szálláshelyek kapacitását növelték meg, hanem a turizmust kiszolgáló létesítményeket is gyarapították a szolgáltatások színvonalának emelésével, továbbá a kommunális létesítmények, utak és parkok létesítésével. Ezt a fejlesztési irányt szeretné napjaink képviselő-testülete is tovább vinni és mindent megtenni azért, hogy a város legjelentősebb bevételi forrásának számító turizmust minél inkább meghonosítsa a településen. Erre vonatkozólag jelenleg komoly marketing munka folyik a turizmus fejlesztéséért, népszerűsítéséért.
A II. világháború utáni években a korábbinál is erőteljesebb ütemű fejlődés következett be, különösen az üdülőépítések vonatkozásában. Balatonlellén az 1970-80-as években nagymértékben megindult a belföldi turizmus. Ennek megfelelően a szociál-turizmus kiszolgáló üdülőépületek és táborok épültek.
Az 1979. évi Balatonboglárral történt egyesítéssel a megye 6. településévé vált, az akkor már Boglárlelle nevet felvett és városi rangot kapott helység. A két település 1991. október 1-el különvált, és mindkettő megtarthatta városi rangját. Ettől kezdve – köszönhetően a privatizációból származó többlet bevételeknek is - a település látványos fejlődésen ment keresztül, melyet intenzív közművesítés (gázvezeték, szennyvízcsatorna építés) és építészeti fejlődés jellemez.
Ezzel elindult Balatonlelle történetének virágkora, mely hatalmas változásokat hozott a közigazgatás, a városfejlesztés, és a turizmus területén.
A kezdeti időszak legfontosabb és legsürgetőbb feladata a város döntéshozó, irányító szervezeteinek létrehozása volt. Helyet kellett találni a polgármesteri hivatalnak, és mielőbb időközi választások kiírására volt szükség, hogy a település első képviselő-testülete megkezdhesse működését.
A választások eredményeképpen a 12 fős testületet Szücs László polgármester vezethette, aki ezt követően még két cikluson át, 2002-ig állt a város élén.
Szokták mondani, hogy Balatonlelle a Boglártól való szétválás nagy nyertese volt, hiszen, az akkortájt zajló privatizációs folyamatoknak köszönhetően az üdülőövezetben szép számmal megtalálható, valamikori SZOT üdülők magán tulajdonba adásából, tetemes összeg gyarapította a városkasszát, megalapozva ezzel egy biztonságos gazdálkodás lehetőségét.
Az első két választási ciklushoz köthetőek legfontosabb városi jelképek is. Elkészült a települési címer, és zászló, és a város kulcsát is ünnepélyes keretek között vehette át az akkori vezetés.
1992. október 23-án megjelent a Lellei Újság első száma is, mely azóta is hű krónikása a város történetének, hónapról hónapra, ingyenesen kapja kézhez minden állandó lakos.
Már a kezdetekben döntés született a kitüntető címek alapításáról is. Az önkormányzat ezzel kívánta méltányolni azokat a személyeket, társadalmi szervezeteket, akik a város életében kiemelkedő és hasznos munkát végeztek az élet bármely területén. Napjainkra sokan mondhatják magukénak a díszpolgári címet, vagy a Balatonlelle Városért Emlékplakett kitüntetetést. A díjazottak száma méltán reprezentálja, hogy mennyi, a városért önként szerepet vállaló és dolgozó, kiváló ember él, vagy alkot itt.
Ekkoriban köttetett partnervárosi kapcsolat az erdélyi Szentegyházával és a németországi Ramstein-Miesenbach-kal, mely együttműködések azóta is töretlenül működnek, majd a későbbiekben csatlakozott a horvátországi Garesnica is a testvértelepülések sorába.
A visszakapott önállósággal, elindulhattak a városfejlesztései elképzelések, melynek köszönhetően évről-évre jelentős változásokat tapasztalhattak a lelleiek, és az ideérkező vendégek. Kezdetben a település leginkább saját pénzügyi lehetőségeire támaszkodhatott, de a gondos gazdálkodás eredményeképpen, így is látványos fejlesztések történtek: megépült a városháza és a rendőrség, szilárd burkolatú út létesült Kishegyre és az első kápolna rekonstrukció is megtörtént, valamint a parkerdő első turisztikai célú kialakítása is nagy népszerűségnek örvendett. Megújult a műemlék, kastélyiskola épülete, elindult a fásítási program, és a város virágosítására is egyre nagyobb hangsúlyt fektettek.
Nagy jelentőséggel bírt a 7-es és 67-es főutak kereszteződésénél lévő körforgalom megépítése is a lámpás kereszteződés helyén, illetve a vitorláskikötő létesítése és a Móló sétány átalakítása.
2002 több szempontból is vízválasztó év volt Balatonlelle életében. Megtörténik az önállóvá válás óta az első vezető váltás, és a város talán a legmeghatározóbb turisztikai attrakciói is elkészülnek. Ebben az évben leköszönt a város első polgármestere Szűcs László, helyét Kenéz István vette át, aki azóta 5. ciklusát tölti a város élén. Posztra lépése elején került átadásra a felújított Szent István tér és Móló sétány, valamint a Napfény strandi élményfürdő.
A 2004-es Európai Uniós csatlakozás Balatonlelle életében is jelentős szerepet játszott. A pályázati lehetőségek sora kerültek kiírásra, melyeken a település sikeresen szerepelt. Ennek, valamint a város saját pénzügyi eszközeinek köszönhetően, napjainkig sorra újulhattak meg az intézmények és a város infrastrukturális fejlesztései is jelentősek. Az elmúlt 16 évben létesült az új temető és épült fel a területén a ravatalozó, több ütemben újult meg az óvoda, ahol többek között teljes energetikai korszerűsítés történt. Megépült a Füles Mackó bölcsőde, megújult a Városi Művelődési Ház és a szabadtéri színpad, a felnőtt háziorvosi rendelő rekonstrukciója is megtörtént, az energetikai fejlesztéseknek köszönhetően új szigetelést és korszerű műanyag nyílászárokat kapott a városi könyvtár, a gyermekorvosi és fogorvosi rendelő, a Szövetség utcai kisiskola, valamint a szociális alapszolgáltatási központ épülete is, ahol a belső felújítások is megtörténtek. Új konyha, pihenőszobák és mosdóhelyiségek kerültek kialakításra.
Az évek során átépítésre került az általános iskola épülete is. A több lépcsőben elvégzett felújítások során érte el az épület mai arculatát, technikai felszereltségét tekintve pedig a megye élvonalába tartozik az intézmény. Pár éve az iskola konyhájának és a sportcsarnoknak a felújítására is sor került.
Az infrastrukturális fejlesztések közül a legjelentősebb a város területén lévő közvilágosítás korszerűsítése, a szabadstrandi sétány napelemes világításának kiépítése, valamint a járdák és belterületi úthálózat folyamatos rekonstrukciója volt.
A balatonlellei lakosság jóléte, szorosan kötődik a turizmushoz. A nyaranta idelátogató vendégek biztosítják az itt élők megélhetésének jórészét. Éppen ezért, nagyon fontos szempont, hogy a város megőrizze turisztikai vonzerejét, amihez a mindenkori városfejlesztési elképzeléseknek illeszkedniük kell.
2006-ban a Balaton körül elsőként, a Napfény strandon került kialakításra lidós partszakasz, mely már az első évben beváltotta a hozzáfűzött reményeket.
Ahogy az itt élőktől az megszokott, mindenáron kiálltak az úttörő ötlet mellett akkor is, amikor a hatóságok akadályokat gördítettek az elképzelések elé. A kitartásnak mára olyannyira meglett a gyümölcse, hogy azóta számtalan Balaton parti település élt hasonló fejlesztéssel.
Az elmúlt évtizedek beruházásai is szorosan kapcsolódnak a turizmushoz. Sorra újultak meg a városi játszóterek, parkok, intézmények, közösségi színterek. A település kihasználva a pályázati lehetőségeket a lakosság számára igyekszik minél komfortosabbá, az ide látogató vendégek számára pedig minél vonzóbbá tenni Balatonlellét.
Napjaink, „modern” Balatonlelléje, enged a 21. század hozta igények nyomásának és az igazi városiasodás útjára lépett, a multinacionális üzletek nyitása, és a pazar vízparti építkezések folyamatosan formálják arculatát.
Balatonlelle 2021-ben ünnepelte önálló várossá válásának 30. évfordulóját. A jubileumi alkalomból készült a három évtizedet felölelő film.
